DaleDenton
Member
Volt már részetek bad tripben a f?t?l? Én azt gondoltam, ez a hallucinogének sajátja, de aztán pár napja totál kikészültem.
Az utóbbi hónapok egyik átlagos péntek délutánja volt: sok munka, kevés pihenés, a kiégés szélén billegtem. Azt gondoltam, jó ötlet lesz rágyújtani egy chillumra. A változatosság kedvéért két fajtát, bubble gumot és ww cbd-t kevertem. Egy nagy slukkot szívtam le, és szinte azonnal éreztem, hogy ez más lesz.
Gyorsan hatott. Hirtelen azt sem tudtam, hol vagyok. Nem bírtam ülni a gép el?tt, de az ágyhoz vezet? pár lépés is er?feszítésnek t?nt. A koponyám elzsibbadt, a szívverésem felgyorsult, és aggodalom uralkodott el rajtam. Le kellett feküdnöm.
A fekvésben az volt a jó, hogy nem kellett tartanom a saját testem, az elmém viszont ugyanúgy zakatolt. Egy id? után elfelejtettem, hogy ki vagyok. Ha valaki akkor megszólít, nem tudtam volna, hogyan viselkedik az az ember, aki én vagyok. Mintha az elmém valahol az Androméda galaxisban járt volna, miközben a testem a Földön fekszik egy ágyon. Gondolatokat láttam elúszni magam el?tt, és a saját életemet kívülr?l. Emlékeztettem magam a túlzásba es? füvesek szállóigéjére, nem fogok meghalni, a félelem viszont átjárta a testem. Körülbelül másfél-két óra kellett hozzá, mire visszatértem a Földre.
Az egy dolog, hogy alacsony a toleranciám, de ez önmagában biztosan nem okoz ilyet. Ehhez kellett a mentális fáradtság is.
Volt már dolgod hasonlóval?
Az utóbbi hónapok egyik átlagos péntek délutánja volt: sok munka, kevés pihenés, a kiégés szélén billegtem. Azt gondoltam, jó ötlet lesz rágyújtani egy chillumra. A változatosság kedvéért két fajtát, bubble gumot és ww cbd-t kevertem. Egy nagy slukkot szívtam le, és szinte azonnal éreztem, hogy ez más lesz.
Gyorsan hatott. Hirtelen azt sem tudtam, hol vagyok. Nem bírtam ülni a gép el?tt, de az ágyhoz vezet? pár lépés is er?feszítésnek t?nt. A koponyám elzsibbadt, a szívverésem felgyorsult, és aggodalom uralkodott el rajtam. Le kellett feküdnöm.
A fekvésben az volt a jó, hogy nem kellett tartanom a saját testem, az elmém viszont ugyanúgy zakatolt. Egy id? után elfelejtettem, hogy ki vagyok. Ha valaki akkor megszólít, nem tudtam volna, hogyan viselkedik az az ember, aki én vagyok. Mintha az elmém valahol az Androméda galaxisban járt volna, miközben a testem a Földön fekszik egy ágyon. Gondolatokat láttam elúszni magam el?tt, és a saját életemet kívülr?l. Emlékeztettem magam a túlzásba es? füvesek szállóigéjére, nem fogok meghalni, a félelem viszont átjárta a testem. Körülbelül másfél-két óra kellett hozzá, mire visszatértem a Földre.
Az egy dolog, hogy alacsony a toleranciám, de ez önmagában biztosan nem okoz ilyet. Ehhez kellett a mentális fáradtság is.
Volt már dolgod hasonlóval?