Blue Dream/Amherst Sour Diesel/400w HPS/Elsőköröm

Solon said:

Na! Kezdem azzal, hogy nem hiszek neked. Mert magad sem bizonyítottad magadnak ezt az állítást, és én voltam annyira beteg, időmilliomos, hogy kipróbáltam ezt a flössös témát.


Szóval kérdeznék először. Ezt te vakteszttel próbáltad ki? Ugyan arról az anyáról szedett klónok esetében, teljesen azonos közegösszetétel mellett és azonos körülmények között nevelt növények esetében azt tudod mondani, hogy ahol te tápoztál végig, ott volt egy kellemetlen mellék íz , ahol tartottál flössöléses tudományt, ott bizony egy makulátlan gyom lett a végtermék? Mindezt visszatérve a vakteszthez, két különböző termés esetében egy azon időpontban vakon megmondtad? Vagyis a vakon azt jelenti ez esetben, hogy nem tudod, hogy melyik termény milyen ellátást kapott. Merthogy a placebo hatás egy létező jelenség, még mérhető is.


Azért kérdezem, merthogy egy havas téli napon, mikor a faszom is tele lett azzal a kijelentéssel, hogy ez a fű tápos ízű eldurrant az agyam. Magam nem éreztem ezt a tápos ízt. Fogtam és klónokból csináltam két azonos felületet soggal, hps 400 watt, azonos tőszám, azonos tápozás, azonos közeg, azonos potméret. A kör végénél az egyik kertnél ment tovább a tápozás, a másik esetében, ha jól rémlik flössöltem 1-1.5 héttel a szüret előtt, majd csak sima vízzel locsoltam. Szüret után szétporcióztam, ugyan nem dupla vakteszt volt, de érdekes következményeket tudtam levonni. Összességében kurvára nem tudta senki megmondani, melyik kapott flösst és melyik nem, volt egy-egy találat ami stimmelt, de ez tök véletlen volt. A legviccesebb az volt, hogy aki panaszkodott a tápos ízre, hát pont nem találta el, és jobb ízűnek találta a végig tápozottat. Mindegy is, saját tapasztalat, hogy én ne éreztem ízek között különbséget, viszont amit nem tápoztam és kapott flösst, na ott rendesen összeesett a virágzat szárítás után és mérlegen is kevesebb volt nem is kevéssel.

Az ízt nagy részben a terpének adják, minél patentebben van letermesztve egy növény annál dominánsabb egy adott növény terpén mennyisége, vagyis annál jobban kijönnek az ízek. Ezek lehetnek kellemetlen ízek is, ez fajta jelleg. Vajon miért nem flössölnek sehol se a mezőgazdaságban? Se a paradicsomot, se a gabonákat, se a dinnyét nem flössölik. A legjobb kérdés, hogy kint szabadföldben hogyan flössölsz? Ezekszerint az összes kinti növény kellemetlen ízű, merthogy ott nem tudsz mit tenni, hát ott vannak a tápelemek a végéig. Tényleg megismered ízről melyik a kinti? Tényleg annak rossz az íze?


Coco kezelésre áttérve ide írnám, hogy én nem mosom át a kókuszt, mert kerülöm a plusz munkát. A száraz kockát bedobom egy habarcsos ládába, feltekerem a kazán/bojler termosztátját 80 fokra és meglocsolom forró vízzel, mikor megszívta magát bekeverem perlittel és csinálok egy próba locsolást egy potban. Ha a kifolyó víz ph-ja és ec-je eltér attól, amit beöntöttem, akkor lehet mosni ésszel. Azt hozzátenném a CaN áztatós, lefolyóba öntő huszárok tanácsához, hogy ezt a vizet az unokáid fogják inni. 5 év alatt egyszer találkoztam olyan téglával aminek az ec-je 2.3 volt első locsolásnál, a többi rendben volt, elég sokat elhasználtam. Gazdaboltost grosoppost egyaránt.

Click to expand...